Két igazán fontos dolog történt ma Brüsszelben. Az EU vezetői már régóta próbálják megoldani, hogy végtelen toleranciaképük fenntarthatósága érdekében, kire tolják át a menekülthullám kezelésének felelősségét.

Magyarország a szimbolikus politizálás non plus ultrája. Szimbolikusan nevezünk át utcákat-tereket, szimbolikusan adunk át Nokiás dobozokat, szimbolikusan láncoljuk magunkat kapukhoz, hordunk kockás inget, temetünk koporsóba jogállamot, hordunk fekete ruhát munkába, bontunk és építünk szobrokat, vonulunk ki az ülésteremből. Ennek a szimbolikus politizálásnak vált áldozatává a trikolor kokárda is. Nem telhet el március 15-ei beszéd aktuál-politizálás nélkül.

Kevés dolog mutatja be jobban az országban lévő közállapotokat, mint a mai taxistüntetés és annak sajtó illetve komment visszhangja. Nem szabad objektívnek lenni, nem kritizálhatsz senkit anélkül, hogy ne lennél beskatulyázva. Vagy rohadt taxis hiéna vagy, vagy rohadt Uber csőcselék.

Pár napja kering egy videó a neten, ahol egy fiatal srác valami baseball ütővel ver egy kiskutyát. Kétségtelen, a történtek védhetetlenek. Ami történik, egy beteg, torz erkölcsű, félállati szinten lévő ember műve. Igen, példás büntetést érdemel Igen! Nem lehet elmenni mellette szó nélkül és igen, igencsak felkavaróak a felvételek. Az állatkínzást büntetni kell. De!

A szilveszteri németországi események kapcsán, újra fellángolt a kétpólusú vitakultúra. A poszt célja, hogy kicsit más megvilágításban vizsgálja a témakört, rámutatva olyan esetleges összefüggésekre, melyek döntően befolyásolhatják a jelenségről alkotott képünket. A Merkel által képviselt csúsztatásokkal teli, képmutató bagatellizálást, legalább annyira súlyos hibának tartom, mint a demagóg jobboldali, Európa bukásával riogató(erről később bővebben) populizmust. Ennek a kétpólusú vitának egyetlen hozománya, hogy a kialakult helyzet, semmilyen formában nem lett még kezelve nemzetközi szinten. Hagyjuk eszkalálódni, érdemi beavatkozás nélkül. Szó nélkül asszisztálunk(már aki) a politikusok rövidtávú haszonszerzési akcióihoz, egy rendkívül fontos időszakban. Ássunk kicsit mélyebbre, vizsgáljuk meg a kölni események mögött esetlegesen húzódó szociokulturális-pszichológiai jelenségeket. Vizsgáljuk meg, milyen történelmi párhuzamok és tapasztalatok segíthetek elkerülni a gyűlölet és a rasszizmus elszabadulását. Nem, nem Mohamednél kezdjük.